A sofőrök általában nem nagyon figyelnek az egyes autóelemek működésére. És ha megteszik, az általában egy olyan hiba miatt van, amely befolyásolja az autóhasználat kényelmét és biztonságát.
A féktárcsák a fékrendszer legfontosabb alkatrészei, amelyek jelentősen befolyásolják a vezető és az utasok biztonságát. Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy megfelelően működnek, és mire kell különösen odafigyelni? Olvassa el ezt a rövid ABE féktárcsa útmutatót.
Kinetikus energia = tömeg (autó + Ön + családja + poggyász + …) x (sebesség)2
Az energia lineárisan függ a tömegtől, de exponenciálisan – a második teljesítményben – az autó sebességétől. Ez azt jelenti, hogy egy autópályán 140 km/h sebességgel haladó autó energiája közel 8-szor nagyobb lehet, mint amennyit ugyanaz az autó maximális sebességgel haladna egy lakott területen.
Az ABE-nél megköveteljük, hogy a tárcsák ilyen extrém energiákat is kezeljenek, bármikor, minden időjárási körülmény között és bármilyen terepen. Lejtőn néha néhány perc alatt több tucatszor rálépünk a fékpedálra, 600-700°C-ra felmelegítve a tárcsákat és a betéteket, és arra számítunk, hogy a fékrendszer nem fog cserbenhagyni. Ezért mielőtt forgalomba hozzuk lemezeinket, egy sor laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá őket, hogy megnézzük, hogyan működnek a legszélsőségesebb körülmények között is.
Mit várunk el a féktárcsáktól és mit ellenőrizünk rajtuk
Geometriai paraméterek, azaz a magasság, vastagság és átmérő, amelyeknek meg kell felelniük a nyilatkozatnak. Minden méretnek egy szűk tartományba, azaz a tűréshatárok közé kell esnie. És nem csak egy lemezt ellenőrizünk. A minőségellenőrző rendszer rendszeresen lefényképez egy véletlenszerű korongot, amelyet geometriai paraméterei alapján megvizsgálnak. Így ellenőrizzük az egyes méreteket, és ami szintén nagyon fontos, az axiális kifutást.
A széle közelében található érzékelő jelzője nem mozdulhat el hajszálnál többet, azaz 0,05 mm-t a tárcsa teljes elforgatásakor. Ez az érték nem csak a kényelem, hanem a fékezési biztonság szempontjából is kulcsfontosságú. A túlzott kifutás a lábával érezhető, mivel a rezgések átadódnak a fékpedálra. Ez befolyásolhatja a reakcióidőt, és meghosszabbíthatja a féktávolságot.
Féktávolság = választávolság + fékút (autópályán a megengedett legnagyobb sebességgel haladva egy kocsi egy másodperc alatt közel 40 métert tesz meg).
Ellenőrizzük a súrlódó felület érdességét is, mivel a túl sok egyenetlenség csökkentheti a párna és a tárcsa érintkezési felületét, és ennek következtében csökken a maximális súrlódási erő.
Súrlódási erő = (súrlódási felület) x (érintkezési erő) x (súrlódási tényező)
A fékezés során Ön, mint vezető, az az erő, amellyel lenyomja a fékpedált. De azt is szem előtt kell tartani, hogy a fékpedál teljes lenyomása csak azt jelenti, hogy a hidraulikus rendszer a maximális nyomást átadja a dugattyúk felületére. Ezért az érintkezési erő korlátozott. Ezért számít, hogy a féktárcsa miből és hogyan készült.
- A féktárcsa metallográfiai szerkezete és kémiai összetétele
Mit várunk egy féktárcsától?
- mechanikai ellenállás – a hirtelen fékezés nem okozhat deformációt a tárcsa szerkezetében,
- kopásállóság – a súrlódási erőnek ára van. Működés közben a tárcsa vastagsága csökken, ami azt jelenti, hogy romlik a hőenergia-leadás képessége és a súrlódási pár szellőzése is (betét vs tárcsa),
- hősokkállóság – a tárcsa gyors lehűlése szélsőséges esetekben deformálódásához vezethet, aminek következtében az elfogadható tengelyirányú kifutás túlléphet és a súrlódó felület megrepedhet,
- korrózióállóság – hosszú üzemszünetben, különösen télen, a tárcsa szabadon lévő felülete oxidációnak (korróziónak) van kitéve. A nedvesség és a só jelentősen felgyorsítja ezt a folyamatot.
Ezért a laboratóriumban pontosan elemezzük, hogy miből készül a korong, azaz milyen összetevőkből áll az anyag, és hogyan készült (milyen hőkémiai folyamatokról volt szó). Ebből a célból szakaszokat veszünk, amelyek azután a szerkezet vizsgálatára szolgálnak.
Ezt az utazást az anyag mélyébe, feldolgozásnak nevezik.
Finoman kivágunk egy mintát. Ezt óvatosan és lassan kell megtenni, mert a vágás (súrlódás miatt) a hőmérséklet emelkedését, a magas hőmérséklet pedig megváltoztatja a fém szerkezetét! A mintát ezt követően kapszulázzák, azaz a formát gyantával töltik fel.
Ezt követően csiszoljuk, lapozzuk, polírozzuk és kisimítjuk a felületét.
Ezután a maratási eljárás után kiderül a metallográfiai szerkezet, melyben az esetleges egyenetlenségeket, zárványokat keressük. vagy egyéb szabálytalanságok.
Az öntési folyamat és a termokémiai kezelés során elkövetett hibák a szilárdsági tulajdonságok gyengüléséhez vezetnek. Az inhomogenitások a szerkezetben olyan potenciális területek, ahol mechanikai és termikus igénybevételek halmozódhatnak fel, ami szélsőséges esetekben mikrorepedésekhez és anyagromláshoz vezethet. Ezenkívül a szerkezetben lévő szennyeződések és az öntési hibák, például a szösz, negatívan befolyásolják a tárcsa szilárdsági stabilitását.
A környezeti kamrában végzett tesztelés lehetővé teszi annak részletes megfigyelését, hogy a féktárcsák hogyan bírják a kedvezőtlen körülmények között. Megnövekedett nedvesség és sótartalom esetén, azaz olyan körülmények között, amelyek messze meghaladják a szabványokat, a korongok felgyorsult kiaknázásnak vannak kitéve. Így ellenőrizhetjük, hogy megfelelnek-e a deklarált ellenállásértékeknek.
Féktárcsák előtte:
és korróziós vizsgálat után, 192 órás folyamatos só- és nedvességhatás után:
Csak ezeket a teszteket követően készül el a gyártási tétel minőségéről szóló végső jelentés.
Jelentés – Összefoglaló:
